Valamelyik nap beállított 2 szakadt ember, és azt mondták, hogy ők a kukások, és boldog új évet kívánnak. Mondom, köszönöm, és viszont kívánom. Erre be akartam csukni az ajtót, mire a bátrabb ember hirtelen azt mondta, hogy ilyenkor ők szoktak kapni valami kis pénzt. Erre én azt mondtam, hogy értem, de mivel én csak itt vendég vagyok, a tulaj nincs itthon, ezért csak viszont kívánni tudom a jókívánságokat. Azzal becsuktam az ajtót. Pedig egész mást kellett volna mondanom. Mondjuk ezt: "Uraim, én önöket nem ismerem, sosem láttuk egymást. Régen én is mentem lakásról lakásra némi kis pénzért, de akkor húsvét volt, verset is mondtam, meg kölnit is locsoltam, és még ismertem is az összes "áldozatomat". Tehát addig álljanak tovább, míg jókedvemben vagyok..". Egyszerűen nem értem, hogy van képük ilyet csinálni. Vagy jövőre várjam többek között a UPC-seket, a vizeseket, a gázost, a közös képviselőt, a mobil szolgáltatómat, stb? Mert ha még azt mondanám, hogy egy családi házas környéken, az ember tényleg személyesen ismeri a kukást, sőt, néha "bizniszel" is vele, hogy egy extra adag szemetet is vigyen már el, akkor azt esetleg megértem. De így??? Egy panelházban? A lakótelep közepén?
Kukások
2007.01.03. 11:12 | Bandris33 | Szólj hozzá!
Címkék: forrongásaim
A bejegyzés trackback címe:
https://donhu.blog.hu/api/trackback/id/tr3825662
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek