Donhu

A VII. Tímár László Tanulmányi Emlékverseny és Esettanulmányi Megoldó Versenyen a Zeus csapat 2. helyezést ért el, melynek szerény személyem is aktív tagja volt.

Aki még nem csinált ilyet, talán el sem tudja képzelni, hogy mekkora para kiállni egy cégvezetőkből álló 9 tagú zsűri elé, plusz a 48 versenytárs, tanárok, vendégek.
A hányinger és a gyomorgörcs felváltva szorongatott, még úgy is, hogy eléggé tisztában voltam a mondanivalómmal, nem is kellett annyit rögtönöznöm. Leírhatnám, hogy mik az alapszabályok a prezentációknál, de erre most nincs időm. Viszont látom a kontrasztot, ami a tavalyi és a mostani előadásunk külső és belső értékei között vannak. Emlékszem, hogy tavaly azt sem tudtam, hogy mi fán terem egy átlátható, tagolt, felépített, kerek prezentáció, annyira bénák voltunk, de annyira.. Viszont jó tanuló pénz volt.

Meglepő lehet, de annak is örülök, hogy nem lettünk elsők. Akkor a Veszprémi Egyetem (ma már Pannon Egyetem, Pannon University, azaz PUNI) képviselőiként kellett volna, 2 hét múlva az országos versenyen, a közgázon képviselni a sulit. Aki ott nyer, azt már jegyzik a cégek, talonba kerül, míg le nem diplomázik, hogy majd a jövő reménységeként a versenyszférában tűnjön fel. Fogalmam sincs, hogy mit csináltunk volna a közgázon, kimutatások, mérlegek, költség számítások, és mindezt az üzleti élet nagyágyúi előtt. Hát erre nem lettünk volna képesek, a mai tudásunkkal. Még. De jövőre megmutatjuk! Mondjuk már az is nagy siker volt, hogy a 3 évvel ezelőtti országos győztes csapatot kiejtettük, lefőztük. Már ezért megérte.

A könyvutalvány egy részéből, melyet a 2. helyért kaptam, vettem egy Burgonya- és tésztasaláták - című könyvet, és egy Az amerikai elit titkos társaságai - címűt. Érdekes olvasmány lesz, de csak a 24 aktuális, A pokolkapu- hadművelet-e után.